en
Erkel Ferenc: Bánk bán
Magyarország (2026). Felelős szerkesztő: Pleizer Richárd; szerkesző: Csasznyi Zsófia; rendező: Komlós András. Erkel Ferenc Bánk bánja a magyar operairodalom egyik legjelentősebb alkotása: a hűség, a hazaszeretet és a hatalom konfliktusainak időtlen drámája. A Pécsi Nemzeti Színházban a közönség most kivételes élményben részesül: olyan változat szólal meg, amely közelebb áll Erkel eredeti elképzeléséhez, mint a hosszú évtizedeken át játszott, 1930-as átdolgozás. A produkció alapjául egy, Erkel által összeállított partitúra szolgált, amelyet a Zenetudományi Intézet tett újra hozzáférhetővé. Ez a hiteles zenei anyag lehetőséget ad arra, hogy a mű finomabb, bel canto gyökerű arca is megszólaljon – szemben a 20. században kialakult, monumentális hangideállal. A karmester, Kocsár Balázs értelmezésében Erkel nem radikális forradalmár, hanem szintetizáló géniusz: a bel canto, a francia nagyopera és a német romantika elemeit ötvözi a magyar zenei hagyománnyal – palotással, verbunkossal, népies dallamvilággal és különleges hangszerelési ötletekkel. A zenei megközelítést Fejes Szabolcs rendezése egészíti ki, amely új dimenziókat nyit a klasszikus történetben, miközben tisztelettel viszonyul Erkel örökségéhez. A felvétel a Pécsi Nemzeti Színházban készült.
More informationAbout show
Magyarország (2026). Felelős szerkesztő: Pleizer Richárd; szerkesző: Csasznyi Zsófia; rendező: Komlós András. Erkel Ferenc Bánk bánja a magyar operairodalom egyik legjelentősebb alkotása: a hűség, a hazaszeretet és a hatalom konfliktusainak időtlen drámája. A Pécsi Nemzeti Színházban a közönség most kivételes élményben részesül: olyan változat szólal meg, amely közelebb áll Erkel eredeti elképzeléséhez, mint a hosszú évtizedeken át játszott, 1930-as átdolgozás. A produkció alapjául egy, Erkel által összeállított partitúra szolgált, amelyet a Zenetudományi Intézet tett újra hozzáférhetővé. Ez a hiteles zenei anyag lehetőséget ad arra, hogy a mű finomabb, bel canto gyökerű arca is megszólaljon – szemben a 20. században kialakult, monumentális hangideállal. A karmester, Kocsár Balázs értelmezésében Erkel nem radikális forradalmár, hanem szintetizáló géniusz: a bel canto, a francia nagyopera és a német romantika elemeit ötvözi a magyar zenei hagyománnyal – palotással, verbunkossal, népies dallamvilággal és különleges hangszerelési ötletekkel. A zenei megközelítést Fejes Szabolcs rendezése egészíti ki, amely új dimenziókat nyit a klasszikus történetben, miközben tisztelettel viszonyul Erkel örökségéhez. A felvétel a Pécsi Nemzeti Színházban készült.