en
Az újító József nádor: Testvére János, a „stájer herceg”
Magyar dokumentumfilm-sorozat (Feliratozva a teletext 555. oldalán) A Vérmezőtől a győri csatatérig, a Budai vártól az ürömi pravoszláv kápolnáig, a fertődi gloriette-től a Magyar Nemzeti Múzeumig, az Alcsúti Arborétumtól a nádori kriptáig vezetnek filmes sétáink, melyekben Csorba László történészprofesszor mesél József nádorról és családjáról, tetteik fontosságáról és szerepéről Magyarország történetében.Az rövidfilmes epizódok kultúrtörténeti érdekességeket és elgondolkodtató történelmi összefüggéseket tárnak fel ebből a gazdag, ráadásul a mai nemzettudatból jobbára kiesett örökségből.József nádor fiatalabb testvérei közül a legtehetségesebbnek a rendhagyó pályát befutó János főherceg (1782–1859) bizonyult. Érdeklődése a természettudományok és a történelem felé vonzotta, míg a család katonai tanulmányokra szorította. A napóleoni háborúkban tábornagyi rangig emelkedett, de – kiemelkedő személyes bátorsága ellenére – nem volt szerencsés hadvezér. A magyar történelembe is egy vereséggel, az 1809-ben vívott győri csata vesztes császári parancsnokaként írta be nevét. A háborúk után a korszerű brit egyetemi oktatást, a polgári közigazgatási szervezeteket és az iparvállalatok működését tanulmányozta, és stájerországi birtokaira visszavonulva felvilágosult, szabadelvű reformokat kezdeményezett. Ellenezve a bécsi udvar mereven abszolutisztikus politikai elveit, a továbbiakban nem vállalt semmilyen birodalmi szintű katonai vagy politikai szerepet. Személyes szabadságát is demonstrálva rangon aluli, de boldog házasságot kötött Anna Plochl-lal, a Bad Aussee-i postamester leányával (utódaik a ma is virágzó meráni grófi család tagjai).Vagyonát modern vállalkozásokba fektette, szabadidejében jelentős ásványgyűjteményt állított össze, alpinista és vadász szenvedélyének hódolt. Polgári módon élt, szokásaiban, ruházkodásában a stájer hagyományokat követte, így a köznyelv a „stájer herceg” nevet ragasztotta rá. 1811-ben megalapította a grazi Joanneum felsőfokú természettudományos és műszaki iskolát, a Grazi Műszaki Egyetem (TU Graz), elődjét, amely ma a János Főherceg Egyetem (Erzherzog Johann Universität) része.1848. június végén a frankfurti német alkotmányozó szövetségi gyűlés a főherceget – Ferdinánd császár helyett – német birodalmi kormányzóvá választotta. Ténykedése e funkcióban azonban igen komoly nehézségekbe ütközött, így a forradalmak leverése után lemondott hivataláról és hazatért szűkebb stájer hazájába, ahol őt választották meg Stainz városka polgármesterének. Rendezte: Bertha Lívia Forgatókönyv: Csorba László Kamera: Hollay Lóránt, Szőke János Stereo, 16:9, HD, Dokument, Seriál
More informationAbout show
Magyar dokumentumfilm-sorozat (Feliratozva a teletext 555. oldalán) A Vérmezőtől a győri csatatérig, a Budai vártól az ürömi pravoszláv kápolnáig, a fertődi gloriette-től a Magyar Nemzeti Múzeumig, az Alcsúti Arborétumtól a nádori kriptáig vezetnek filmes sétáink, melyekben Csorba László történészprofesszor mesél József nádorról és családjáról, tetteik fontosságáról és szerepéről Magyarország történetében.Az rövidfilmes epizódok kultúrtörténeti érdekességeket és elgondolkodtató történelmi összefüggéseket tárnak fel ebből a gazdag, ráadásul a mai nemzettudatból jobbára kiesett örökségből.József nádor fiatalabb testvérei közül a legtehetségesebbnek a rendhagyó pályát befutó János főherceg (1782–1859) bizonyult. Érdeklődése a természettudományok és a történelem felé vonzotta, míg a család katonai tanulmányokra szorította. A napóleoni háborúkban tábornagyi rangig emelkedett, de – kiemelkedő személyes bátorsága ellenére – nem volt szerencsés hadvezér. A magyar történelembe is egy vereséggel, az 1809-ben vívott győri csata vesztes császári parancsnokaként írta be nevét. A háborúk után a korszerű brit egyetemi oktatást, a polgári közigazgatási szervezeteket és az iparvállalatok működését tanulmányozta, és stájerországi birtokaira visszavonulva felvilágosult, szabadelvű reformokat kezdeményezett. Ellenezve a bécsi udvar mereven abszolutisztikus politikai elveit, a továbbiakban nem vállalt semmilyen birodalmi szintű katonai vagy politikai szerepet. Személyes szabadságát is demonstrálva rangon aluli, de boldog házasságot kötött Anna Plochl-lal, a Bad Aussee-i postamester leányával (utódaik a ma is virágzó meráni grófi család tagjai).Vagyonát modern vállalkozásokba fektette, szabadidejében jelentős ásványgyűjteményt állított össze, alpinista és vadász szenvedélyének hódolt. Polgári módon élt, szokásaiban, ruházkodásában a stájer hagyományokat követte, így a köznyelv a „stájer herceg” nevet ragasztotta rá. 1811-ben megalapította a grazi Joanneum felsőfokú természettudományos és műszaki iskolát, a Grazi Műszaki Egyetem (TU Graz), elődjét, amely ma a János Főherceg Egyetem (Erzherzog Johann Universität) része.1848. június végén a frankfurti német alkotmányozó szövetségi gyűlés a főherceget – Ferdinánd császár helyett – német birodalmi kormányzóvá választotta. Ténykedése e funkcióban azonban igen komoly nehézségekbe ütközött, így a forradalmak leverése után lemondott hivataláról és hazatért szűkebb stájer hazájába, ahol őt választották meg Stainz városka polgármesterének. Rendezte: Bertha Lívia Forgatókönyv: Csorba László Kamera: Hollay Lóránt, Szőke János Stereo, 16:9, HD, Dokument, Seriál