en
Az újító József nádor: Kertépítő szenvedélye
Magyar dokumentumfilm-sorozat (Feliratozva a teletext 555. oldalán) A Vérmezőtől a győri csatatérig, a Budai vártól az ürömi pravoszláv kápolnáig, a fertődi gloriette-től a Magyar Nemzeti Múzeumig, az Alcsúti Arborétumtól a nádori kriptáig vezetnek filmes sétáink, melyekben Csorba László történészprofesszor mesél József nádorról és családjáról, tetteik fontosságáról és szerepéről Magyarország történetében.A rövidfilmes epizódok kultúrtörténeti érdekességeket és elgondolkodtató történelmi összefüggéseket tárnak fel ebből a gazdag, ráadásul a mai nemzettudatból jobbára kiesett örökségből.József nádor 1818-ban szerezte meg az alcsúti uradalmat és 1820-ban indította a kastély építkezéseit kedvelt embere, a pesti Szépészeti Bizottság egyik tagja, majd elnöke, Pollack Mihály tervei alapján.Ahogy a 19. század egyik legnevesebb történtírója, Horváth Mihály fogalmazott: a nádor „természet- és gazdászattudományának maradandó tanúja Alcsuth, kedvencz nyári lakhelye, melyet sivatagi homokpusztából virágzó kertté és példánygazdászattá varázsolt. Szokásai, életmódja a legegyszerűbb, minden fény s pompaszeretettől idegen, inkább polgárias, mint fejedelmi, családias volt. Szórakozást munkás napjaiban legörömestebb családja körében, a tudományokban, kivált természettudományi s útleirási olvasmányokban, füvészet s kertészetben és a mezei gazdászat egyéb ágaiban keresett.”A főherceg a kastélykert kialakítására hívta meg a bécsi Tost családot, és képzett kertészként maga is egyik fő tervezője – és szürke munkaruhájában egykor egyik tevékeny közreműködője is – volt a park arborétummá fejlesztésének. A mintegy 540 fajból álló fás növényi gyűjtemény egyedei Európa, Kis-Ázsia, Kelet-Ázsia és Észak-Amerika legszebb parkjaiból származnak. A sétányok és a tavak, az érdekes növénytársulások és botanikai érdekességek sok esteben József nádor családjának fontos emlékeihez kapcsolódnak. Rendezte: Bertha Lívia Forgatókönyv: Csorba László Kamera: Hollay Lóránt, Szőke János Stereo, 16:9, HD, Dokument, Seriál
More informationAbout show
Magyar dokumentumfilm-sorozat (Feliratozva a teletext 555. oldalán) A Vérmezőtől a győri csatatérig, a Budai vártól az ürömi pravoszláv kápolnáig, a fertődi gloriette-től a Magyar Nemzeti Múzeumig, az Alcsúti Arborétumtól a nádori kriptáig vezetnek filmes sétáink, melyekben Csorba László történészprofesszor mesél József nádorról és családjáról, tetteik fontosságáról és szerepéről Magyarország történetében.A rövidfilmes epizódok kultúrtörténeti érdekességeket és elgondolkodtató történelmi összefüggéseket tárnak fel ebből a gazdag, ráadásul a mai nemzettudatból jobbára kiesett örökségből.József nádor 1818-ban szerezte meg az alcsúti uradalmat és 1820-ban indította a kastély építkezéseit kedvelt embere, a pesti Szépészeti Bizottság egyik tagja, majd elnöke, Pollack Mihály tervei alapján.Ahogy a 19. század egyik legnevesebb történtírója, Horváth Mihály fogalmazott: a nádor „természet- és gazdászattudományának maradandó tanúja Alcsuth, kedvencz nyári lakhelye, melyet sivatagi homokpusztából virágzó kertté és példánygazdászattá varázsolt. Szokásai, életmódja a legegyszerűbb, minden fény s pompaszeretettől idegen, inkább polgárias, mint fejedelmi, családias volt. Szórakozást munkás napjaiban legörömestebb családja körében, a tudományokban, kivált természettudományi s útleirási olvasmányokban, füvészet s kertészetben és a mezei gazdászat egyéb ágaiban keresett.”A főherceg a kastélykert kialakítására hívta meg a bécsi Tost családot, és képzett kertészként maga is egyik fő tervezője – és szürke munkaruhájában egykor egyik tevékeny közreműködője is – volt a park arborétummá fejlesztésének. A mintegy 540 fajból álló fás növényi gyűjtemény egyedei Európa, Kis-Ázsia, Kelet-Ázsia és Észak-Amerika legszebb parkjaiból származnak. A sétányok és a tavak, az érdekes növénytársulások és botanikai érdekességek sok esteben József nádor családjának fontos emlékeihez kapcsolódnak. Rendezte: Bertha Lívia Forgatókönyv: Csorba László Kamera: Hollay Lóránt, Szőke János Stereo, 16:9, HD, Dokument, Seriál