en
Az újító József nádor: A felsőfokú műszaki oktatás megteremtője
Magyar dokumentumfilm-sorozat (Feliratozva a teletext 555. oldalán) A Vérmezőtől a győri csatatérig, a Budai vártól az ürömi pravoszláv kápolnáig, a fertődi gloriette-től a Magyar Nemzeti Múzeumig, az Alcsúti Arborétumtól a nádori kriptáig vezetnek filmes sétáink, melyekben Csorba László történészprofesszor mesél József nádorról és családjáról, tetteik fontosságáról és szerepéről Magyarország történetében.A rövidfilmes epizódok kultúrtörténeti érdekességeket és elgondolkodtató történelmi összefüggéseket tárnak fel ebből a gazdag, ráadásul a mai nemzettudatból jobbára kiesett örökségből.József nádor neveltetése során alapvetően humán műveltséget szerzett, de mint korának gyermeke, nemcsak a kibontakozó ipari forradalom hajtotta technikai haladás lelkes híve lett, hanem ezzel együtt felismerte a műszaki felsőoktatás kulcsfontosságát is Magyarország jövője szempontjából. A pesti egyetemen ugyan működött már egy Institutum Geometricum, de ott kizárólag földmérő és vízépítő mérnököket képeztek.A nádor erőteljes támogatásával és sürgetésére engedélyezte végül V. Ferdinánd király 1844-ben egy általános mérnököket képző oktatási intézmény felállítását, amely két esztendő múlva, az oktatás tényleges indulásakor, a nádor iránti hálából, a József Ipartanoda nevet vette fel. Az iskolát ideiglenesen a tudományegyetem pesti épületének két helyiségében helyezték el. Nyolc tanszéken – az első, előkészítő év után – a képzés három osztályra vált szét: technikaira, kereskedelmire és gazdászatira. Az előkészítő évben aritmetikát, algebrát, természetrajzot, magyar és német nyelvet, valamint rajzot, a további két évben matematikát, ábrázoló geometriát, polgári építészetet, fizikát, kereskedelmi számvitelt, műszaki rajzot, kémiát és technológiát tanultak a hallgatók. Az Ipartanoda oktatási nyelve már a magyar volt.A szabadságharc után, az azt követő önkényuralmi időszakban összevonták az Institutumot és az Ipartanodát, miközben germanizálták az oktatást, de a kor „szükségletei” végül érvényesültek: a Joseph Polytechnicumból az 1871. évi uralkodói rendelkezés létrehozta a Királyi József Műegyetemet, amely nevében egészen 1949-ig őrizte a hazai műszaki felsőoktatás nagy pártfogójának emlékét. Rendezte: Bertha Lívia Forgatókönyv: Csorba László Kamera: Hollay Lóránt, Szőke János Stereo, 16:9, HD, Dokument, Seriál
More informationAbout show
Magyar dokumentumfilm-sorozat (Feliratozva a teletext 555. oldalán) A Vérmezőtől a győri csatatérig, a Budai vártól az ürömi pravoszláv kápolnáig, a fertődi gloriette-től a Magyar Nemzeti Múzeumig, az Alcsúti Arborétumtól a nádori kriptáig vezetnek filmes sétáink, melyekben Csorba László történészprofesszor mesél József nádorról és családjáról, tetteik fontosságáról és szerepéről Magyarország történetében.A rövidfilmes epizódok kultúrtörténeti érdekességeket és elgondolkodtató történelmi összefüggéseket tárnak fel ebből a gazdag, ráadásul a mai nemzettudatból jobbára kiesett örökségből.József nádor neveltetése során alapvetően humán műveltséget szerzett, de mint korának gyermeke, nemcsak a kibontakozó ipari forradalom hajtotta technikai haladás lelkes híve lett, hanem ezzel együtt felismerte a műszaki felsőoktatás kulcsfontosságát is Magyarország jövője szempontjából. A pesti egyetemen ugyan működött már egy Institutum Geometricum, de ott kizárólag földmérő és vízépítő mérnököket képeztek.A nádor erőteljes támogatásával és sürgetésére engedélyezte végül V. Ferdinánd király 1844-ben egy általános mérnököket képző oktatási intézmény felállítását, amely két esztendő múlva, az oktatás tényleges indulásakor, a nádor iránti hálából, a József Ipartanoda nevet vette fel. Az iskolát ideiglenesen a tudományegyetem pesti épületének két helyiségében helyezték el. Nyolc tanszéken – az első, előkészítő év után – a képzés három osztályra vált szét: technikaira, kereskedelmire és gazdászatira. Az előkészítő évben aritmetikát, algebrát, természetrajzot, magyar és német nyelvet, valamint rajzot, a további két évben matematikát, ábrázoló geometriát, polgári építészetet, fizikát, kereskedelmi számvitelt, műszaki rajzot, kémiát és technológiát tanultak a hallgatók. Az Ipartanoda oktatási nyelve már a magyar volt.A szabadságharc után, az azt követő önkényuralmi időszakban összevonták az Institutumot és az Ipartanodát, miközben germanizálták az oktatást, de a kor „szükségletei” végül érvényesültek: a Joseph Polytechnicumból az 1871. évi uralkodói rendelkezés létrehozta a Királyi József Műegyetemet, amely nevében egészen 1949-ig őrizte a hazai műszaki felsőoktatás nagy pártfogójának emlékét. Rendezte: Bertha Lívia Forgatókönyv: Csorba László Kamera: Hollay Lóránt, Szőke János Stereo, 16:9, HD, Dokument, Seriál