cs
Az újító József nádor
A felsőfokú műszaki oktatás megteremtője. Dokumentumfilm-sorozat, Magyarország (2024). A Vérmezőtől a győri csatatérig, a Budai vártól az ürömi pravoszláv kápolnáig, a fertődi gloriette-től a Magyar Nemzeti Múzeumig, az Alcsúti Arborétumtól a nádori kriptáig vezetnek filmes sétáink, melyekben Csorba László történészprofesszor mesél József nádorról és családjáról, tetteik fontosságáról és szerepéről Magyarország történetében. A rövidfilmes epizódok kultúrtörténeti érdekességeket és elgondolkodtató történelmi összefüggéseket tárnak fel ebből a gazdag, ráadásul a mai nemzettudatból jobbára kiesett örökségből. József nádor neveltetése során alapvetően humán műveltséget szerzett, de mint korának gyermeke, nemcsak a kibontakozó ipari forradalom hajtotta technikai haladás lelkes híve lett, hanem ezzel együtt felismerte a műszaki felsőoktatás kulcsfontosságát is Magyarország jövője szempontjából. A pesti egyetemen ugyan működött már egy Institutum Geometricum, de ott kizárólag földmérő és vízépítő mérnököket képeztek. A nádor erőteljes támogatásával és sürgetésére engedélyezte végül V. Ferdinánd király 1844-ben egy általános mérnököket képző oktatási intézmény felállítását, amely két esztendő múlva, az oktatás tényleges indulásakor, a nádor iránti hálából, a József Ipartanoda nevet vette fel. Az iskolát ideiglenesen a tudományegyetem pesti épületének két helyiségében helyezték el. Nyolc tanszéken – az első, előkészítő év után – a képzés három osztályra vált szét: technikaira, kereskedelmire és gazdászatira. Az előkészítő évben aritmetikát, algebrát, természetrajzot, magyar és német nyelvet, valamint rajzot, a további két évben matematikát, ábrázoló geometriát, polgári építészetet, fizikát, kereskedelmi számvitelt, műszaki rajzot, kémiát és technológiát tanultak a hallgatók. Az Ipartanoda oktatási nyelve már a magyar volt. A szabadságharc után, az azt követő önkényuralmi időszakban összevonták az Institutumot és az Ipartanodát, miközben germanizálták az oktatást, de a kor „szükségletei” végül érvényesültek: a Joseph Polytechnicumból az 1871. évi uralkodói rendelkezés létrehozta a Királyi József Műegyetemet, amely nevében egészen 1949-ig őrizte a hazai műszaki felsőoktatás nagy pártfogójának emlékét.
Více informacíO pořadu
A felsőfokú műszaki oktatás megteremtője. Dokumentumfilm-sorozat, Magyarország (2024). A Vérmezőtől a győri csatatérig, a Budai vártól az ürömi pravoszláv kápolnáig, a fertődi gloriette-től a Magyar Nemzeti Múzeumig, az Alcsúti Arborétumtól a nádori kriptáig vezetnek filmes sétáink, melyekben Csorba László történészprofesszor mesél József nádorról és családjáról, tetteik fontosságáról és szerepéről Magyarország történetében. A rövidfilmes epizódok kultúrtörténeti érdekességeket és elgondolkodtató történelmi összefüggéseket tárnak fel ebből a gazdag, ráadásul a mai nemzettudatból jobbára kiesett örökségből. József nádor neveltetése során alapvetően humán műveltséget szerzett, de mint korának gyermeke, nemcsak a kibontakozó ipari forradalom hajtotta technikai haladás lelkes híve lett, hanem ezzel együtt felismerte a műszaki felsőoktatás kulcsfontosságát is Magyarország jövője szempontjából. A pesti egyetemen ugyan működött már egy Institutum Geometricum, de ott kizárólag földmérő és vízépítő mérnököket képeztek. A nádor erőteljes támogatásával és sürgetésére engedélyezte végül V. Ferdinánd király 1844-ben egy általános mérnököket képző oktatási intézmény felállítását, amely két esztendő múlva, az oktatás tényleges indulásakor, a nádor iránti hálából, a József Ipartanoda nevet vette fel. Az iskolát ideiglenesen a tudományegyetem pesti épületének két helyiségében helyezték el. Nyolc tanszéken – az első, előkészítő év után – a képzés három osztályra vált szét: technikaira, kereskedelmire és gazdászatira. Az előkészítő évben aritmetikát, algebrát, természetrajzot, magyar és német nyelvet, valamint rajzot, a további két évben matematikát, ábrázoló geometriát, polgári építészetet, fizikát, kereskedelmi számvitelt, műszaki rajzot, kémiát és technológiát tanultak a hallgatók. Az Ipartanoda oktatási nyelve már a magyar volt. A szabadságharc után, az azt követő önkényuralmi időszakban összevonták az Institutumot és az Ipartanodát, miközben germanizálták az oktatást, de a kor „szükségletei” végül érvényesültek: a Joseph Polytechnicumból az 1871. évi uralkodói rendelkezés létrehozta a Királyi József Műegyetemet, amely nevében egészen 1949-ig őrizte a hazai műszaki felsőoktatás nagy pártfogójának emlékét.